A break t�rt�nete

Az ut�bbi idõkben nem voltak klippek fej�k�n p�rgõ, Adidas-tr�ninges fiatalemberek n�lk�l. A breakt�nc m�r r�ges r�g polg�rjogot nyert. Ma m�r a volt kommunista blokk k�miaszert�rosnõi is j�l tudj�k, hogy mi a neve ennek a most m�sodvir�gz�s�t �lõ, a fizika �sszes t�rv�ny�nek fittyet h�ny�, utcai �lsportnak.

Offline
2001. �prilis 18., szerda 11:04


Kezdetben, amikor m�g New Yorkban sem volt haszn�latos a Hip-Hop kifejez�s, a 70-es �vek elej�n, a fõleg feket�k lakta Bronx, Brooklyn �s Harlem alkotta konglomer�tumban �j kult�ra sz�letett: a graffiti, a rap �s a break m�ig vir�gz� kult�r�ja, amelyet csak az Afrika Bambaata �ltal 77-ben alap�tott Zulu Nation sz�nrel�p�se �ta neveznek �sszefoglal�an Hip-Hopnak.

A break t�nc, �s a hozz� tartoz� zene a kezdetek �ta szervesen �sszetartoznak, oda-vissza hat�sok r�v�n alak�tva egym�st. Az elsõ idõkben az erõs blues gy�kerû (oldschool) funk zen�t j�tsz� zen�szek, mint James Brown, Chic, Cherilynn vagy a Jackson 5, m�g saj�t maguk szervezt�k a (block) partykat.

Az utc�n, t�ren �sszegyûltek k�z�l sokan nem csak a sz�npadon csoportosan elõadott, koreograf�lt t�ncot n�zt�k, hanem egym�st is, ellest�k a t�bbi sz�l�t�ncos mozg�s�t, �jfajta t�ncelemeket k�peztek, fejlesztett�k az �j st�lust.

A zen�ben megjelent a ritmikus �nekbesz�d a rap, az �nekesek egyre t�bb r�met haszn�ltak, mint Muhammad Ali az ellenfelei stuffol�s�ra �s �nmaga kamer�k elõtti dicsõ�t�s�re, amivel nagy hat�st tett az �njel�lt fiatal rapperekre, mint Kurtis Blow, vagy a Sugar Hill Gang, akik maguk�nak tudhatj�k a vil�gon az elsõ lemezre v�gott rapzen�t.

Dj Grandmaster Flash kidolgozta a ma m�r dupl�z�s n�ven ismert breakdown mix technik�t, akkoriban ugyanis m�g nem voltak instrument�lis ritmuslemezek, a raphez sz�ks�ges hangz�s elõ�ll�t�s�hoz vill�mgyors kezeire hagyatkozott, lemezj�tsz�it haszn�lta hangszerk�nt. K�tszer rakta fel ugyanazt a funklemezt, v�gtelen�tve a dob �s basszus sz�l�t oly m�don, hogy amikor az egyik lemezen v�get�rt, �jraind�totta a m�sikr�l �s mielõtt ott lej�rt volna a r�vid r�sz, addigra az elsõ breaket m�r vissza is tekerte a startpoz�ci�ba.

A vill�mkezû

Ez a technika ma m�r alap a Hip-Hop Dj-kn�l, m�lt�n tette felfedezõj�t h�ress�, Grandmaster jogosan �rdemelte ki a vill�mkezû nevet. Az ily m�don elõ�ll�tott hangz�s egyes�ti mag�ban az �lõ hangszeres zene laza lebeg�s�t �s a programozott dobok �s basszusok h�z� monot�ni�j�t, ami annyira jellemzõ a hip-hop �s break zen�re.

A break t�r�s, nemcsak a zene (sz�tdobolt ritmusok, sz�tt�rdelt szerkezet), hanem a t�nc szempontj�b�l is, a t�ncosok ugyanis nem folyamatos t�ncot adnak elõ, hanem meg�llnak a t�ncelemek v�lt�sakor. A 60-es �vek k�zep�n m�r l�tezett a sz�l� swingt�nc-szerû, ugr�l�s pop-locking, a gyors zen�re, �ll� helyzetben elõadott mozg�s, ahol egy-k�t sp�rg�t �s g�t�l�st kiv�ve nincs igaz�n talajmunka. Ebbõl a kezdeti st�lusb�l k�l�n�lt el az electric boogaloo, amire a folyamatos hull�mok �s a robotmozg�s a jellemzõ.

A robotok a General Motors aut� �sszeszerelõ g�pkarjai, �s a Kraftwerk zen�je r�v�n ihlette meg a t�ncosokat valamint Afrika Bambaat�t, aki a n�gy dusseldorfi f�listen zen�j�t emelte be a saj�tj�ba, az elsõk k�z�tt alkotva meg a electrichez elengedhetetlen electr�t.

A pop locking �s a boogaloo mellett megjelent, majd egyre jobban elõt�rbe ker�lt a breakt�nc is. A breakt�ncos up-rockkal ind�t, �ll� helyzetben vari�l, megmutatja egy�ni st�lus�t, ebbõl az �tmenet a floor (n�lunk csak padl�) rockba, a kneerockon kereszt�l t�rt�nik, ahol a t�ncos a t�rd�t haszn�lja. Ezut�n k�vetkeznek a der�kcsavar, a hand, a back �s a headspin (kar, h�t, fejp�rg�s) �s a windmill (helikopter).

L�tezik m�g a suicidal, amikor a b-boy a h�t�ra ugrik, �ngyilkoss�got m�melve, ami (a breakt�nchoz ide�lis) m�rv�nytalajt figyelembe v�ve nem j�t�k. Ide tartozik m�g a Freez ami egy kitartott mozdulat, ak�r k�t k�zen, ak�r h�rom percig. Az eddigi alapelemeken k�v�l a '90-es �vek hozta meg a l�r�l talajra vitt torn�sz elemet, a magyar v�ndort, valamint a koron�t, ami a helikopterrel ellent�tben nem a v�llat, hanem a tark�t haszn�lja a forg�shoz.

Az ut�bbi �vtizedre jellemzõ a k�t�s precizit�sa is, amikor a forg� mozg�sra �p�lõ, akrobatikus figur�kat a t�ncos folyamatosan viszi �t egym�sba. Ma m�r a saj�t st�lus nem csak az uprockn�l mutatkozhat meg, hanem abban is, hogy ki hogyan vari�lja a k�t�seket, hogyan teszi folyamatoss� a forg�st.